Útvonal tervezõ
Kisnána >>

Ajánlatunk

 

Szálláshely keresés:

Kisnánai Várjátékok - Kisnána

Képgaléria:
Kisnánai Várjátékok - Kisnána Kisnánai Várjátékok - Kisnána Kisnánai Várjátékok - Kisnána Kisnánai Várjátékok - Kisnána Kisnánai Várjátékok - Kisnána
Kisnánai Várjátékok - Kisnána
Kisnánai Várjátékok - Kisnána Kisnánai Várjátékok - Kisnána Kisnánai Várjátékok - Kisnána Kisnánai Várjátékok - Kisnána Kisnánai Várjátékok - Kisnána
Információ, szállásfoglalás
Típus: vár, hagyományõrzõk,
Cím:
3264 Kisnána
Heves
Nyitvatartás:
Telefon: 06-37-324-012
Fizetõeszköz:
Szolgáltatásaink
Bemutatkozás
Üdvözöljük a Kisnánái Várjátékokon!

A vár története

A község délnyugati részén egy alacsony dombon emelkedik a szabálytalan alaprajzú, kettõs falgyûrûvel és egykor vizesárokkal övezett erõsség.
A vár legkorábbi része a XI-XII. századi eredetû, a déli oldalon található 7,20 m átmérõjû, kör alaprajzú kõtemplom félkör alakú szentélye, melynek alapfalai a ma látható gótikus vártemplom alapfalai alatt rejtõznek. A XIII. század során a templom nyugati oldalát egy patkó alakú résszel bõvítették és az északi oldalon felépítették a ma is látható kétemeletes palota helyén az udvarházat, a délnyugati sarkon a gazdasági célt szolgáló épületet s az egészet palánkfallal kerítették be. A bejárat a vár délkeleti sarkán volt, melynek biztosítására un púpos kváderkövekkel erõsített kaputornyot emeltek.
A XIV.század végén, a XV. század elején megépült az igényeknek megfelelõ, új két szobasorból álló emeletes palota, melynek egy része alatt kõboltozatos pincét alakítottak ki.
A régi körtemplomhoz új hajót és nagyobb, fél nyolcszögletû szentélyt emeltek, északi oldalán a sekrestyével. Az új szentély kriptájában temették el Kompolthy Lászlót, kinek 1428-as évszámmal ellátott címeres sírkövét a feltáráskor megtalálták.
A XV. század közepén építették ki a vár védelmi rendszerét. Kettõs várfalat emeltek, az így keletkezett falszoros fontos védelmi szerepet töltött be a késõbbiek során. A várat vizesárok vette körül, helyenként 35-40 m szélességben, mélysége ellenlejtõjének magasságához képest kb 5 m volt.
E terület az Aba nemzettség birtoka volt, majd e nembõl származó Csobánka családé lett, és valószínûleg õk vetették meg a vár alapjait is, bár erre okleveles bizonyítékaink nincsenek.
A helység már a tatárjárás után feltûnik egy 1261-ben kelt oklevélben 'Nana' alakban, lehet, hogy ekkor még csak falu, de az is lehet, hogy erõdítés. Egy évtized múlva azonban 'Csobánka' néven találkozunk vele és ekkor várnak nevezik.
Miután Csobánka Pál az akkori birtokosa 1312-ben Csák Máté pártján állt, Károly Róbert király a várat és tartozékait tõle elvette, majd az Aba nemzetségbõl származó Kompolthy Péternek, a királyné tárnokmesterének adományozta, aki ezt követõen Nánainak nevezte magár. Halála után fiai 1325-ben osztozkodtak az örökségen és a várat uradalmával együtt Gergely kapta, a Domoszlay család alapítója.
Zsigmond király 1415-ben Domoszlay Mihály fia Lászlót - Kompolthy Lászlót - új adomány címén erõsítette meg birtokaiban, köztük Nána várában is. Kompolthy Miklósé 1468-ban, majd kölcsönös örökösödési szerzõdés alapján 1522-ben a Guthy Országh, a Losonczy és a Tari család birtoka lett.
Losonczy István, aki már Országh László halála elõtt megszerezte a várat, 1543-ban átengedte rokonának a hírhedt Móré Lászlónak. Móré Ferdinánd híve volt és miután ebben az évben a Pozsony vármegyei Vöröskõ várát eladta Thurzó Eleknek, ide menekült. Móré állandóan zaklatta a törököket, sõt egy ízben a Belgrádba menõ kereskedõket is kirabolta. Az ezen felháborodott budai pasa csapataival ostrom alá vette a várat. Móré, miután látta, hogy a várat megvédeni nem tudja, menekülése érdekében aranyat, ezüstöt szóratott az ostromlók közé. A csel azonban nem sikerült, a török a várat elfoglalta, Móré Lászlót két fiával elfogta és Konstantinápolyba szállította, ott börtönbe zárták, ahol késõbb meghalt.
A vár kölcsönös örökösödési szerzõdés alapján 1545-tõl Országh Kristóf, majd ennek halála után 1567-ben sógora, enyingi Török Ferenc birtoka lett. Eger elestekor 1596-ban ismét elfoglalta a török és ekkor tornyát kivéve földig rombolta.
Ezután többé mát nem épült fel. Újabb örökösödési szerzõdés alapján 1606-ban Nyári Pál egri várkapitány, 1648-ban Vámossy István Heves vármegyei alispán, 1693-ban Vay Ádám, majd 1742-ben ismét a Nyári család lett a földesura. 1800-tól gróf Károlyi György vette meg, kitõl gróf Károlyi Mihály örökölte.

2005. évi programok

Orbán-napi borünnep - május 21.
Helyi borászok körmenete, borlátó választás, mûsorok.

Olimpiai Cross Mountain bike hegyikerékpár verseny - június 4.-5.

Kisnánai Várjátékok - Julius 2.

Kiváló program a nyár közepére a középkori várjáték.
Vendégeink idõutazáson vesznek részt a 'sötét középkorba'.
Lovagi tornák, boszorkányégetés ,középkori mutatványosok és vásári forgatag várja az ide látogatót.
A kulturát korabeli táncok, zenék, történelmi darabok, szadabtéri bemutatok képviselik.
Ha megéheztek, megszomjaztak középkori receptek alapján készült ételek és mátraaljai vagy kisnánai borok várják önöket.

Lovagi játékok:
-a vendégek zászlós bevonulása
-szabadtéri lovas bemutatók
-vívás, íjászat

A vendégek fogadása, búcsúztatása fáklyás kísérettel, az ételek felszolgálása középkori ruhákban történik.

Kisnánai Baracknapok - július 9.
Baracklekvárfõzés a falusi vendégfogadókkal.

Szlovák Nemzetiségi Nap - augusztus 20.
Folklór mûsorok.

'Bozsolé Napok' - november 11. - december 6.
Új borok kóstolása a bortermelõknél.

Karácsonyi Lélekmelegítõ - december 25.
Betlehemes játék, forralt bor, forró tea, tûzijáték.

Reméljük programjaink között ön is talált megnézni érdemeset, jöjjön el Kisnánára!

Hasznos tippek!

  • További Kisnána-i szállások

  • Megközelítés
    A település megközelíthetõ közúton: Gyöngyös felõl a 3-as úton Detkig, onnan Verpelét felé, Domoszlón át.

  • Útvonal tervezõ - nem gond az utazás! Tervezze meg most!
  • Információ, szállásfoglalás:

    Cím:
    H-3264 Kisnána,
    Tel: 06-37-324-012


    © Minden jog fenntartva! 2004-2024

    Rólunk | Kapcsolat