|
|
|
|
Salgó Vára - Salgótarján | |
|
|
|
|
|
|
|
Információ, szállásfoglalás |
| TÃpus: |
vár, hagyományõrzõk,
|
| CÃm: |
|
| Nyitvatartás: |
egész évben
|
| Telefon: |
+36-32-512-316, +36-32-512-315 |
| Fizetõeszköz: |
|
| Bemutatkozás |
 Üdvözöljük a Salgói Várban
A vár története
A Kacsics nemzetség Illés-ágából származó Péter volt a birtokosa 1246-ban e vidéknek, melyet halála után testvére Simon bán, a Salgói család õse - aki részt vett Gertrúd királyné meggyilkolásában - tõle fiai I. Miklós és Simon, 1327-ben pedig ezektõl Illés és II. Miklós örökölt.
A várat feltehetõen I. Miklós építette a XIII. század második felében. Elsõ okleveles említése 1331-ben történik, amikor az esztergomi káptalan elõtt Becsei Imre részérõl, a margitszigeti apácák, Orbán birtoknak Dobi Demeter salgói várnagy - 'demetrio dicto Dobi Castellano de Salgou' - részére történt eladását tiltják. 1348-ban Salgói Miklós és Dénes birtoka majd egy 1387-ben kelt oklevél királyi várnak nevezi, melyet Zsigmond 1399-ben Szécsényi Kónya Miklós bán másodszülött fiának, Szécsényi Simon királyi fõajtónállónak adományozott, aki felvette a Salgói nevet is. Halála után fia, Miklós örökölte a várat és uradalmát, de erkölcstelen életmódja miatt Zsigmond király tõle elvette, és azt Szécsényi Lászlónak, Nógrád vármegye fõispánjának adományozta.
A cseh husziták vezére Giskra 1450-ben foglalta el Salgó várát, kitõl 1460-ban Mátyás király vette vissza. A hagyomány szerint az ostrom során a király az arcán nyílvesszõtõl megsebesült, amitõl oly haragra gerjedt, hogy az elfoglalt szomszédos Zagyvafõi várat földig rombolta. Salgó vára 1470-ben Lévai Cseh László és Gúthi Országh Mihály nádor, majd pedig Szapolyai János nádor birtoka lett. János király 1527-ben Szobi Mihálynak és Werbõczy Istvánnak adományozta, ezután pedig 1542-ben örökösödési szerzõdés alapján Bebek Ferenc birtoka, melyet királyi engedéllyel 8000 forintért 1548-ban Derencsényi Farkasnak adott el.
A török terjeszkedése következtében Salgó vára is végvár lett, aminek következtében helyreállították a védõmûveket, megerõsítették és megépítették az öregtorony alatti ötszögû bástyát. A török nem is váratott sokáig magára, 1554-ben Kara Hamza bég vezetésével megjelent a vár alatt. Mivel az ostrom nem látszott könnyûnek, a bég cselhez folyamodott. Katonáival faltörzseket vágatott ki, ezeket ágyúcsõformára faragatta, majd keréktalpakra szerelve, ökörfogatokkal a környezõ hegyekre vontatta. Ezt követõen a vár kapitányát, Ságiványi Simont a megadására felszólította. Rossz látási viszonyok következtében Ságiványi valódi ágyúnak nézte a fatörzseket, és ezért a várat feladta.
Az 1593-ban megkezdõdött 15 éves háború során Pálffy Miklós és Tiefenbach Kristóf egymás után szabadították fel a felvidéki várakat, így Füleket is. Innen Prépostvári Bálint parancsnoksága alatt egy kisebb csapat - amelyben a költõ Balassi Bálint is vitézkedett - indult Somoskõ és Salgó visszafoglalására. Ostromra azonban nem került sor, mert felkerekedésének hírére a török mindkét várat ellenállás nélkül átadta.
A salgói vár rövid idõre Balassi birtoka lett. Ezután a vár hadijelentõsége megszûnt, kijavításával senki sem törõdött, pusztulásnak indult.
Balassi a romos várat a jezsuitákra hagyományozta, de rövid idõ után a királyi fiscus birtoka lett, melyet a király gróf Volkénak adományozott. E család magvaszakadtával a XVIII. Században báró Szluha Ferenc szerezte meg, késõbb Jeszenitzei Jankovics Antalé lett.
A 2005-ös programok megtekintéséhez kérjük keresse fel késõbb oldalunkat!
Hasznos tippek! További Salgótarján-i szállások |
|
| MegközelÃtés |
|
| Információ, szállásfoglalás: |
CÃm: H-3100 Salgótarján,
Tel: +36-32-512-316, +36-32-512-315
|
|
|
|
|
|
|
