|
|
|
|
Károlyi-Kastély - Füzérradvány | |
|
|
|
|
|
|
|
Információ, szállásfoglalás |
| TÃpus: |
múzeum, kastély, hagyományõrzõk,
|
| CÃm: |
|
| Nyitvatartás: |
IV.15-IX.30.: Sze-V 10-18
|
| Telefon: |
06-47-370-078 |
| Fizetõeszköz: |
|
| Szolgáltatásaink |
| Közösen használható: |
buszparkoló, füves kert, konferenciahelyszin, különterem, parkoló, portaszolgálat, WC, zárt parkoló,
|
|
| Bemutatkozás |
Üdvözöljük Füzérradványon, a Károlyi Kastélyban!
Füzérradvány kis falu Magyarország észak-keleti részén, a nagyrészt erdõvel borított Hegyközben, az egykori Abaúj, illetve Abaúj-Torna vármegyében, a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Neve eredetileg Radvány volt, de már a XIX. században Füzérradványnak is nevezték.
A település eredetileg Füzér várához tartozott, s az Árpád kortól a XVII. századig többször gazdát cserélt. 1670-ben, a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt a kincstár lefoglalta Nádasdy Ferenc összes javait, beleértve az akkor zálogban nála lévõ Füzért és tartozékait is. Ez utóbbiakat 1686-ban Károlyi László kapta meg, királyi adományként. Ekkor fonódott össze több mint két és fél évszázadra a füzérradvánvi kastély sorsa a Károlyi-családéval. A XVI-XVII. században a Károlyiak jelentõs szerepet játszottak Magyarország történetében, és kedvezõ házasságkötések révén az ország legelsõ családjaival kerültek rokonságba.
1827-ben a füzérradványi uradalom Károlyi István birtokába került. Károlyi Istvánnak két fia közül Ede örökölte az addig országos viszonylatban jelentéktelen füzérradványi épületet és parkját. Nagyszabású építkezést kezdeményezett, amely a maga kategóriájában a legjelentõsebbek közé emelte a kastélyt. A két évtizeden keresztül, több szakaszban folyó építkezés tervezõ építésze Ybl Miklós volt, Károlyi Ede apjának uradalmi építésze.
A mai állapot természetesen sokban eltér Ybl tervétõl, mivel Károlyi Ede mint mûkedvelõ építész azt többször módosíttatta. Károlyi Ede örököse fia, László lett, aki a XIX-XX. század fordulóján a kastély belsejére is kiterjedõ átalakításokat végeztetett az épületen. A legjelentõsebbek az ajtókeretek, a kandallók beépítése és a szobák pazar berendezése. Élete vége felé azonban a betegeskedõ Károlyi László visszahúzódott fóti birtokára, így a kastély lakó nélkül maradt.
Az 1930-as években Windischgrátz Mária Magdolna, Károlyi László fiának, Istvánnak a felesége talált megoldást az épület hasznosítására: javasolta, hogy mûködtessék luxusszállóként. Az elõkészületeket kõvetõen - áramot vezettek be a kastélyba, minimális, de szükséges átalakításokat végeztek - a Kastélyszálló 1938. május 8-án nyílt meg. Ezt azonban Károlyi László már nem érte meg. A kastélyt fia, István örökölte. Az intézmény sikeresen mûködött, és az 1945 elõtti Magyarország népszerû kastélyszállójához, a lillafüredi Palotaszállóhoz hasonló népszerûségre tett szert.
A dombtetõre épített kastély jelenlegi formáját a Károlyiak idején, a XIX.-XX. században nyerte el, többszöri átépítés során.
Sisa József mûvészettörténész tanulmánya alapján az épület leírása következõ: A mai kastély F alakú, tájolása közel észak-déli irányú. Az emeletes déli és keleti fõszárny a földszintes északi keresztszárnnyal kis díszudvart alkot. A keleti szárny folytatása észak felé emeletes mellékszárny. ' A hosszú keleti szárny park felé nézõ homlokzata az épület legkarakterisztikusabb nézete, tényleges fõhomlokzata. Középen 3+3+3 tengelyes, emeletes loggia húzódik, ehhez jobbról nyolcszög alaprajzú, vékony és magas torony és enyhén hátraugró 4 tengelyes szakasz csatlakozik. A homlokzat bal szélét a déli szárny háromtengelyes elõreugró keleti vége, jobb szélét a mellékszárny elõrelépõ háromtengelyes rizalitja és ugyancsak háromtengelyes alacsonyabb szakasza egészíti ki. A pilléreken nyugvó, eredetileg végig nyitott loggia földszintjén félköríves záródású, emeletén egyenes záródású nyílások sorakoznak, az egy nyílástengelynyire elõreugró, a kerthez középtengelyében lépcsõfeljáróval kapcsolódó középrizalit földszintjétõl eltekintve jelenleg valamennyi beüvegezett. A loggiát a fõpárkányra helyezett mellvéd zárja le, melyet a középrizaliton félköríves mezõbe zárt, 11 ágú koronával kiemelt családi címer egészít ki. A torony alsó részét résablakok, felsõ harmadát valamennyi oldalon egy-egy hosszú ablak töri át, míg teteje konzolsoron ülõ, mellvéddel koronázott párkány által válik némileg vaskosabbá. A jobbról következõ négytengelyes szakasz földszintjét félköríves záródású, üvegezett árkádok, emeletét kosáríves záródású ablakok sora tagolja, míg a fõpárkányon balusztrád húzódik. A mellékszárny rizalitjának földszintjén folytatódik a félköríves nyílások sora, míg az alacsonyabb szakaszon vakárkádok formájában jelenik meg. A bal oldalrizalit architektúrája érezhetõen különbözik a keleti homlokzat többi részétõl: földszintjének egyeneszáródású ablakait vaklunettás-válpárkányos tagolás, hasonló emeleti ablakait egyenes szemöldökpárkányok sora hangsúlyozza, a falsíkok széleit armírozás emeli ki, míg tetõzete manzárdos kialakítású.
..A déli szárny földszinti folyosóját fejezetes, vájatolt páros pilasztereken nyugvó négyszakaszos keresztboltozat borítja. Az ebbõl keletre nyíló két korinthoszi fejezetes, csavart oszlop osztja meg. E termet fiókos teknõboltozat fedi. A déli szárnyban másodlagosan elhelyezett régi márványkandallók és kapukeretek, több más helyiségben az épülettel egykorú kandallók találhatók.'( Sisa József: A füzérradványi kastély. In: Ars Hungarica 1999. XXVII. Évfolyam 1.sz. 5-79.)
A kastélyt gr. Károlyi Ede 1860 és 1877 között építette át. A tervek elkészítését nagy valószínûséggel Ybl Miklósra bízták, azonban az építést megörökítõ táblán nevét nem olvashatjuk. A kastély új megjelenését a romantikus és a neoreneszánsz stíluselemek határozzák meg. A zászlótartó kilátótorony toronyépítészeti kiképzése, valamint a télikert félköríves magas, osztott ablakai a romantika hatását mutatják. Károlyi László (1859-1936) 1898 és 1907 között jelentõs belsõépítészeti átalakításokat végeztet, tervezõjük Alberto Pio bécsi építész.
Bugár-Mészáros Károly így ír az átépítésrõl:
' A déli szárny alagsorának kertkapcsolatát megszüntették s fölötte a díszteremsort teraszokkal kapcsolták a parkhoz. Belül stukkódíszek, márványburkolatok készültek. Márvány fürdõszobákat építettek. A kastélyban összesen 17 különbözõ stílusú és korú kandalló kapott helyet. 1898-tól Firenzébõl, Stefano Bardinitõl a legkiválóbb képzõmûvész-mûgyûjtõ régiségkereskedõtõl és másoktól reneszánsz és korabarokk kõfaragványokat, bútorokat és textiliákat vásároltak, és beépítették, ill. elhelyezték a kastélyban. Ezáltal a füzérradványi kastély a reneszánsz iránti érdeklõdés gyûjteményes otthonává vált.' (Bugár-Mészáros Károly: Füzérradvány. Károlyi-kastély. Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 691. szám, Bp. 2001.) A kastély reprezentatív berendezését szolgáló tárgyak közül több reneszánsz faragott kõkeret, oszlopos virágtartó, kõ lavabo (kézmosó építmény) ma is a kastélyban látható. Megkapó az igényesség, amellyel a firenzei mûkereskedõ kínálatából kiválasztották az egyes darabokat. Az egész kastélyt a reneszánsz formavilág finom szépsége hatotta át. A XV-XVI. századi bútorokkal berendezett szalonok gazdagságáról az archív felvételeket szemlélve nyerhetünk benyomást.
A kastély F-betût formázó földszintjén helyezkedett el a gróf szalonja hálószobája, írókabinetje, márvány burkolatú fürdõszobájával és ebédlõjével, a páratlan szépségû, márványból faragott csavartoszlopos hall, az emeleti helyiségekhez vezetõ lépcsõ, a vadászebédlõ, a nagy szalon, a családi ebédlõ, a tálaló, a konyha, majd a bálteremként is szolgáló télikert, és a kastély kápolnája. Az emeleten az eredetileg nyitott lodzsán lehetõség nyílt a társalgásra, a kert szépségében való gyönyörködésre. Az emeleten szalonok és hálók sora húzódott és egy a földszintihez hasonló pazar márvány fürdõszoba szolgálta a kényelmet.
Kastélypark:
A Növényföldrajzilag az Északi Középhegység flóravidéke Tokajense flórajárásába tartozik. Füzérradványi park országos jelentõségû természetvédelmi terület, melyet az Országos Természetvédelmi Hivatal 1975-ben nyilvánított védetté a 7/1975.sz. határozatával.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye legszebb és legnagyobb parkja. Ez a park a kastéllyal együtt a 30-as évek végén Európa szerte - elsõsorban az uralkodó osztály tagjai között - híres volt, utána feledésbe merült. A védelem alatt álló park területe a védõ övezettel együtt 140 ha.
A kastélyhoz tartozó elkerített rész ma 15 ha. A park eredeti területe 84,5 ha volt és szervesen kacsolódott a környezõ erdõséghez. Ezzel a területével is az ország második legnagyobb kiterjedésû parkja volt. Tengerszint feletti magassága 170-240 m között váltakozik. Lankás, kevésbé szaggatott, általában lágyan egymásba hajló terepalakulat jellemzi. A park építése során nagy mennyiségû földmunkát végeztek, - elsõsorban a kastély Ny-i oldalán kialakított francia kert kialakításakor - és igyekeztek a durva terepalakulatokat egyenletessé tenni. A Kárpátok közelsége érezteti hatását a park éghajlatában is. Alacsony tengerszint feletti magassága ellenére hegyvidéki (montán) klíma jellemzi.
A parkkal kapcsolatos elsõ feljegyzés az 1827-bõl származó felmérési iratban található, mely megemlíti: 'az uraságnak egy Payna és egy Vadaskert nevezetû privát erdeje' van Radványban. A felszabadulás után 1945-ben az uradalommal együtt a kastélyt is államosították, de röviddel utána a gróf 'ellenállási' érdemeire való tekintettel ezen javait visszakapta az 1948-ban bekövetkezett újraállamosításig. A park kialakulásának kezdete hosszú idõre nyúlik vissza. Írásos anyag, térkép, vagy más dokumentum sajnos nem maradt fenn, így javarészt csak néhány fényképfelvétel elemzésére, valamint élõ személyek visszaemlékezéseire hivatkozhatunk.
A park madár - és állatvilága igen gazdag volt. Sok mókus, õz, nyúl, róka, borz, pele, fülesbagoly és rengeteg énekesmadár népesítette be. A park létrehozása jelentõs összeget emésztett fel és sokba került a fenntartása is. A tavaszi és õszi nagytakarítás, a rétek állandó kaszálása, a növényzet ápolása rengeteg munkát igényelt és pénzkiadást jelentett. Zinke Ferenc 1947-ig gondozta a parkot, mely a felszabadulás utáni gazdátlanság és anyagi lehetõség hiánya következtében hosszú évekre magára maradt. A természet erõi ezután saját törvényei szerint formálták tovább a parkot.
A kastély funkciójának megváltozása következtében a parkból mintegy 15 ha-it bekerítettek. A nagy tó az évtizedek folyamán teljesen eliszapolódott, ma mocsári növényekkel benõtt terület. A park területére az 50-es évektõl különbözõ exota fajokat telepítettek jószándékú, de parképítésben járatlan emberek. Ennek következtében a nagy kiterjedésû tisztásokat kisebb facsoportokkal ültették be, megtörve ezzel a park térhatását, szellõsségét, harmóniáját.
Reméljük ajánlatunk elnyerte az Ön tetszését is, legyen a vendégünk a Károlyi Kastélyban!
Hasznos tippek! További Füzérradvány-i szállások |
|
| MegközelÃtés |
|
| Információ, szállásfoglalás: |
CÃm: H-3993 Füzérradvány, Kossuth L. utca 4/a
Tel: 06-47-370-078
|
|
|
|
|
|
|
